Linkek a témában:
Esti Kornél énekel-e?
Esti Kornél énekel-e? A szerzõség kérdése Kosztolányi Esti Kornél éneke címû verse kapcsán
Genézis és kompozíció viszonya az Esti Kornélban
Kosztolányi nevezetes könyve, a műfaji besorolást nehezen tűrő, valahol a novellafüzér és a regény között elhelyezkedő Esti Kornél 1933. május 6-án jelent meg. Ezt egészen pontosan tudjuk, hisz a könyv ügyészségi kötelespéldánya – amelyet a nyomda a budapesti kir. ügyészséghez adott be a könyv elkészültekor – megmaradt: a szegedi Egyetemi Könyvtár őrzi (jelzete: 30202), s ezen a példányon jól olvasható az átvételi keletbélyegző.
Két eltévedés, két hazatalálás
Az irodalmi klisék nyilván azért léteznek, hogy a figyelmesebb szemlélő a műhöz közelebb hajolva széttörje őket, amint régen egy levelet is, egy palack bort is csak úgy lehetett felbontani, ha a ráütött viaszpecsétet leszedték. A vers viszont nem hagyja magát szűk karámba keríteni. Kiutat talál, vagy éppen a kerítő jön rá, hogy magát zárta karámba, s a költemény mégis szabad. Példát rá? Íme az első…
Kosztolányi ifjúkori helykeresésének önellentmondásai
Nem kellenek izgatott nyelvű elméleti idézetek mindenféle paktumokról vagy a szerző haláláról ahhoz, hogy tudjuk, az író nem mindig mond (ír) igazat.
Illyés és Kosztolányi
Ami igazi bizonyíték, az a tíz, síron túli Kosztolányi könyv összeállítása és kiadása, amelyet Illyés Gyula rendezett sajtó alá 1940 és 1947 között. Az összegyűjtött esszék koszorúk Kosztolányi emlékműve előtt!
Kosztolányi álma
Az első Nyugat-nemzedék alkotói, akiket Pestre csábított a Nagyváros szirénje, ambivalens módon viszonyulnak a maguk mögött hagyott (jobbára falusi, kisvárosi) udvarházak teréhez. Ez a generáció fellázadt apái statikus értékrendje, merev ízlésvilága ellen, ám ugyanakkor nem vágta el teljesen a szülői házhoz kötő köldökzsinórt, hónapos szobák mélyén élve is tárva hagyta magának az egykori otthon kapuját, mintegy mentális menekülési útvonalat nyitva így magának.
Ady, Kós, Kosztolányi
A magyar irodalomtörténet-írásban, ezen belül az erdélyiben természetesként hathat egy-egy ilyen hármas társítás: Ady—Kós—Móricz Zsigmond vagy Babits—Kuncz—Kosztolányi.
Az "ifjúsági" Aranysárkányról
A Tiszatáj Alapítvány kiadott egy Kosztolányi-regényt, amely először és utoljára 1932-ben jelent meg, s amelynek létéről a tájékozottabb Kosztolányi-hívek sem tudtak. A regény címe a külső borító és a könyv gerince szerint Az aranysárkány, a – könyvészetileg mérvadó – belső borító szerint pedig Aranysárkány, s a cím alatt, mintegy alcímként, olvasható egy meghatározó információ: „Átdolgozott, ifjúsági kiadás”. A hátsó borító arról tájékoztat, hogy Kosztolányi maga alakította át regényét az ifjúság számára.
Kosztolányi megkésett szerelme
Kosztolányi Dezső szerelme még élete alkonyán is fellángol egy asszony iránt; szanatóriumi gyógykezelése során - felesége jelenlétében és tudtával - ismerkedik meg Lányi Hedviggel. Harmos Ilona szemet huny a beteg költő románca felett aki hamarosan vissza is tér hozzá. Alább egy olyan levél olvasható, amely mély érzésekről tesz tanúságot:
Kosztolányi élet-szeretetéről
Szó sincs róla, jellemem nem valami erős. Folyton hajladozom, nyújtogatom nyakam, úgyhogy a bőre már egészen megráncosodott. Azzal vádoltok, hogy köpönyegforgató vagyok? Igazatok van. De ti, akik a földre sütitek fejeteket, és a sötétséget imádjátok, tudjátok meg, hogy én a napot bámulom, ezt a mindig mozgó, izzó bálványt, mely úgy változik, mint az élet, és úgy fénylik, mint az igazság.
A húszas évek
A trianoni béke nemcsak a történelmi Magyarország területének kétharmadát és több mint hárommillió magyart szakított el az új, immár önálló magyar államtól, hanem a mûvelõdés jelentõs tartalékaitól is megfosztotta. (Például a kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyit Pécsre kellett áthelyezni.) Trianon sokkhatása teszi érthetõvé, hogy az ellenforradalom miért kapott akkora támogatottságot. Átmenetileg még Kosztolányi Dezsõ is (akinek szülõvárosa és családja került át Szerbiába) engedett a korszellem” parancsának, amikor Szabó Dezsõ oldalán a Magyar Írók Nemzeti Szövetségét szervezte és irredenta szellemû antológiát szerkesztett.
Kosztolányi novellái
Kis regény. Elbeszélések. Regényvázlat. Genre-képek. Karcolat. Novellák... s így tovább, az osztályozás ösztöne hiába válogattat a konvencionális címkék között, hogy melyiket ragasszam fel arra az agybeli skatulyára, melyben Kosztolányi elbeszéléseinek benyomásait őrzöm.
A kánonok hiábavalósága
Miként vélekedett Kosztolányi a világirodalomról? Erre a kérdésre legalább kétféle módon lehet keresni választ. Az egyik választható út a fordítások mérlegelése. Ebben a vonatkozásban Rába György alapvetõ kezdeményezést tett A szép hûtlenek címû 1969-ben megjelent könyvével. Noha e jelentõs munka némileg kiegészítést igényelne, hiszen nem tartalmazza a színpadi s prózai szövegek fordításának méltatását, sõt már idõszerû volna Kosztolányi mûfordító tevékenységének olyan mérlegelése, mely "a formai és tartalmi hûség utópiájának keresése helyett" az átköltésekben "tökrözõdõ hagyomány megvilágítására helyezi a hangsúlyt",3 ezúttal mégis a másik utat választom, éspedig két okból.
Manusz Kristóf
Éppen egy antikváriumból léptem ki – kezemben a teli nejlonzacskóból kesernyés-savanykás, de nekem mégis oly édes régikönyv-szag szállongott –, amikor az utcán nekem jöttek. Hogy ki hibája volt az ütközés? Én sokkal inkább a saját könyvtárszobámban jártam már, és azon gondolkoztam, újonnan szerzett könyveim vajon melyik polcra teszem, aki pedig nekem jött, járás közben egy hölgy után fordult vissza, s érezte magához egyre közelebbinek a valójában egyre távolodó vágya tárgyát.
Az igazság-paradigma megrendülése
Kosztolányi Dezső leveleinek Réz Pál gondozta kötetéről írva Márton László úgy véli, hogy az író levelei „őszintétlenek”: „A Babitshoz írt kilencven-egynéhány levélben egyetlen őszintének ható mondatot találtam” (Márton 1997. 1317.). Majd, ugyanerről a problémáról kicsit bővebben: „Említettem már, hogy K.D. Babitscsal szemben nem őszinte.
Utazás Abbáziába 2
Utazás Abbáziába avagy Az udvariasság filozófiája – e cím Kosztolányira utal, különösen pedig az Esti Kornél harmadik fejezetére, de egyszersmind Vlagyimir Nabokov munkásságára is, hiszen a könyv élén idézett jelige abból az önéletrajzból származik, melyet az orosz író előbb Conclusive Evidence, majd átdolgozott formában Speak, Memory címmel adott ki.
Miért gyilkolt Édes Anna?
A címben megfogalmazott kérdésre - miért gyilkolt Édes Anna? - könnyûnek látszik a válasz. Mert Édes Annát így "mozgatta" az író. Édes Anna ugyanis, mint tudjuk, regényhôs, egy fiktív történet szereplôje, nem "valóságos" személy, hanem irodalmi konstrukció. A gyilkos tehát maga az író, Kosztolányi Dezsô. Ez a magyarázat azonban bármennyire is kézenfekvô, csupán féligazság; a szöveg ugyanis — ahogy a ma divatos metafora állítja — önmagát írja; az a belsô logika, amely a szöveggé összeálló mondatokat továbbviszi és kiteljesíti, bizonyos értelemben magának az írónak is "diktál". Megszabja, mi történjen s hogyan.
Megjegyzések egy Kosztolányi-kötethez
Lengyel András Kosztolányi leveleit különös figyelemmel kíséri, mivel e szövegtípusban véli felfedezni az író külvilághoz való személyes, gondolati viszonyának legfontosabb dokumentumait. Kosztolányi esetében azonban ez a közvetlenség mégsem nagyon működik, mivel leveleiben egyfolytában társadalmi és nyelvi szerepeket vesz fel.
Beszélgetés az Aranysárkányról
Tamás Ferenc: Miért az Aranysárkányt választottátok? Milyen viszony fűz titeket a könyvhöz? Parti Nagy Lajos: Ahogy most végignézem megint a felkínált ...
Utazás Abbáziába 1
Két rövid történetről lesz szó, melyeket oly szorosan összetartozónak érzek, hogy a róluk szóló elemzéseket egy közös cím alá szorítottam. Nem azért, mintha bármilyen tematikus vagy formai értelemben párhuzamosak, szimmet- rikusak lennének, vagy (a sok közös motívum, a sirályok és a lakkcipők által) közös szimbólumrendbe illeszkednének. Inkább e tanulmány címe adhat kulcsot összetartozásukra: mindkettő az udvariasság filozófiáját bontja ki.
Esti Kornél entrópiája
A történet tulajdonképpen kedélyes és tréfás, Kosztolányi nyelve derüsen ironikus, mégis döbbenten tesszük le, még sokadik olvasás után is, a novelláskötetet. A bolgár kalauz, az Esti Kornél történetek egyik legismertebb része, bizony hogy horror a javából. Információelméleti horror.